Sokan tanulnak utazás, séta vagy házimunka közben podcastokból, hangoskönyvekből és rögzített előadásokból. Kényelmes megoldás, hiszen olyan időszakokban is találkozhatunk új információkkal, amikor nincs lehetőségünk könyvet olvasni. De vajon elegendő meghallgatni egy tananyagot ahhoz, hogy a vizsgán is vissza tudjuk idézni? A tudományos kutatások szerint a hallgatás hasznos lehet, de a valóban eredményes felkészüléshez ennél többre van szükség.
Egy hosszabb buszút, a reggeli séta vagy a napi ingázás sokak számára alkalmat jelent arra, hogy szakmai podcastokat vagy oktatási hanganyagokat hallgassanak.
Az ötlet különösen vonzó vizsgaidőszakban, amikor úgy érezhetjük, minden perc számít.
A telefonon elindított hanganyag azonban könnyen azt az érzést keltheti, hogy folyamatosan tanulunk, miközben valójában nem biztos, hogy az információkat később is képesek leszünk felidézni.
Érdemes ezért megkülönböztetni a tartalomfogyasztást a tényleges tudásszerzéstől.
A hallgatás nem feltétlenül rosszabb, mint az olvasás
Virginia Clinton-Lisell, a University of North Dakota kutatója 46 vizsgálat és összesen 4687 résztvevő eredményeit elemezte egy, az olvasott és hallott szövegek megértését összehasonlító metaanalízisben.
A Review of Educational Research folyóiratban megjelent tanulmány összességében nem talált statisztikailag megbízható különbséget a két módszer között.
Bizonyos helyzetekben azonban az olvasás előnyt mutatott. Különösen akkor, amikor az olvasók maguk szabályozhatták a feldolgozás tempóját, vagy amikor a feladat mélyebb összefüggések megértését kívánta meg.
Ez nem azt jelenti, hogy minden tananyagot ugyanolyan jól meg lehet tanulni podcastból, mint tankönyvből.
Sokkal inkább azt mutatja, hogy a megfelelő módszer függ a tananyag jellegétől, a tanulási helyzettől és az elvárt tudásszinttől.
Egy történelmi esemény hátterét például könnyen megérthetjük egy jól felépített beszélgetésből. Egy matematikai levezetés vagy részletes ábra értelmezéséhez viszont szükség lehet a vizuális tananyagra is.
Mikor érdemes podcastból tanulni?
A hangalapú tanulás elsősorban olyan témák esetében lehet előnyös, amelyek történeteken, magyarázatokon vagy beszélgetéseken keresztül is feldolgozhatók.
Egy nyelvtanuló például autentikus beszédhelyzeteket hallgathat, míg egy gazdasági képzés résztvevője szakértői interjúkból ismerhet meg különböző üzleti helyzeteket.
Egy történelemvizsgára készülő diák számára egy korszakot bemutató podcast segíthet abban, hogy az eseményeket ne pusztán évszámok sorozataként, hanem összefüggő történetként lássa.
A hanganyagok különösen hasznosak lehetnek akkor is, amikor egy már korábban megtanult témát szeretnénk újra átismételni.
Fontos azonban, hogy a podcast ne helyettesítse automatikusan a tankönyvet, a kötelező szakirodalmat vagy a gyakorlati feladatokat.
A legjobb eredményt sok esetben a különböző tanulási formák tudatos kombinálása hozhatja.
A legnagyobb hiba: összekeverjük az ismerősséget a tudással
Biztosan sokan tapasztalták már, hogy egy tananyagot többször elolvasva egyre ismerősebbnek éreznek, majd a vizsgán mégsem jut eszükbe a válasz.
Ugyanez megtörténhet egy podcast meghallgatásakor is.
Amikor egy szakértő érthetően elmagyaráz valamit, könnyen úgy érezhetjük, hogy mi is pontosan értjük a témát.
A valódi próba azonban az, hogy a magyarázat nélkül, saját szavainkkal is képesek vagyunk-e felidézni a lényeget.
A tanulási technikákat vizsgáló egyik legismertebb kutatási összefoglalóban John Dunlosky és munkatársai tíz különböző módszer hatékonyságát elemezték.
A Psychological Science in the Public Interest folyóiratban közzétett elemzés szerint az önellenőrző tesztelés és az időben elosztott gyakorlás különösen hasznosnak bizonyult.
Ezzel szemben az ismételt olvasás vagy az egyszerű aláhúzás önmagában kevésbé következetes eredményeket mutatott.
A tanulság a podcasthallgatásra is alkalmazható: nem elég újra és újra elindítani ugyanazt az epizódot, időnként ellenőrizni is kell, mire emlékszünk belőle.
Próbáld ki a hallgatás – felidézés – ellenőrzés módszert
Egy egyszerű tanulási rutin sokat segíthet abban, hogy a hanganyag ne csupán háttérzajként működjön.
Először válassz ki egy rövid, jól körülhatárolható részt az adott podcastból vagy előadásból. Hallgasd meg figyelmesen, lehetőleg olyan környezetben, ahol nem vonja el folyamatosan valami más a figyelmedet.
Ezután állítsd meg a lejátszást.
Próbáld meg elmondani saját szavaiddal, miről szólt az előző néhány perc. Melyik volt a három legfontosabb állítás? Milyen példák hangzottak el? Hogyan kapcsolódnak az új információk a már meglévő tudásodhoz?
Csak ezután ellenőrizd, helyesen emlékeztél-e.
Ha valamelyik részlet hiányzik, hallgasd vissza a megfelelő szakaszt, vagy keresd meg a témát a jegyzeteidben.
A módszer időigényesebb, mint a passzív hallgatás, de a cél éppen az, hogy ne csupán felismerjük, hanem önállóan is elő tudjuk hívni az információkat.
A Vizsgadrukk.hu aktív tanulási módszereket bemutató írása szintén a saját szavakkal történő magyarázatot, az önellenőrző kérdéseket és a tananyag tudatos feldolgozását helyezi előtérbe.
Tanulás séta és utazás közben: mikor működhet?
A hanganyagok egyik legnagyobb előnye a rugalmasság.
Nem kell feltétlenül íróasztalnál ülni ahhoz, hogy egy korábban feldolgozott témát átismételjünk.
Egy séta vagy nyugodtabb utazás alkalmat adhat arra, hogy meghallgassunk egy szakmai magyarázatot, majd fejben összefoglaljuk a tanultakat.
Nem mindegy azonban, milyen más tevékenységet végzünk közben.
Egy egyszerű, rutinszerű feladat mellett könnyebb lehet figyelni, mint egy olyan helyzetben, amely folyamatos döntéseket vagy intenzív koncentrációt igényel.
Vezetés vagy más figyelemigényes tevékenység közben mindig az adott feladat biztonságos végrehajtása az elsődleges.
A nehezen megérthető, új tananyagot érdemes inkább nyugodt környezetben feldolgozni, a mozgás közbeni hallgatást pedig ismétlésre használni.
Az otthoni online tanulás megszervezéséhez az Elme.hu több gyakorlati ötletet is ad, a zavaró tényezők csökkentésétől a megfelelő tanulási környezet kialakításáig.
Érdemes saját hangjegyzetet készíteni?
Sok diáknak segíthet, ha nemcsak meghallgatja mások magyarázatait, hanem saját maga is megpróbálja hangosan összefoglalni a tananyagot.
Ehhez nem feltétlenül kell különleges technikai felszerelés.
Egy okostelefon hangrögzítő alkalmazásával is készíthetünk rövid, néhány perces összefoglalókat.
A felvétel során érdemes arra törekedni, hogy ne egyszerűen felolvassuk a jegyzeteinket.
Sokkal hasznosabb lehet, ha megpróbáljuk saját szavainkkal megmagyarázni a fogalmakat, bemutatni az összefüggéseket, és példákat mondani rájuk.
Ezzel azonnal kiderülhet, ha valamelyik részt még nem értjük megfelelően.
A felvételeket később újra meghallgathatjuk, de érdemes időnként a hanganyag nélkül is megpróbálni felidézni a lényeget.
Lehet tanulócsoportból saját podcast?
Egy vizsgára készülő tanulócsoport akár közös hanganyagokat is készíthet.
Az egyik résztvevő elmagyarázhat egy nehezebb témát, a másik kérdéseket tehet fel, a harmadik pedig megpróbálhatja összefoglalni a legfontosabb tanulságokat.
Ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy a tanulók ne kizárólag információt fogadjanak be, hanem aktívan dolgozzanak a tananyaggal.
A témákat azonban célszerű előre megtervezni.
Egy negyvenperces, csapongó beszélgetés nem feltétlenül használhatóbb, mint egy jól strukturált, tízperces magyarázat.
A podcast epizódok felépítéséről szóló útmutató ugyan eredetileg üzleti műsorok készítőinek szól, de több szerkesztési alapelve oktatási célra is átültethető: legyen világos a téma, követhető a gondolatmenet, és a hallgató értse, mit szeretne átadni az adott rész.
Ha a tanulócsoport a saját felvételeit megosztja másokkal, érdemes figyelni a személyes adatok védelmére, a résztvevők hozzájárulására és a felhasznált tananyagok szerzői jogaira is.
Nem mindent érdemes hanganyagból megtanulni
A podcastok nem minden tanulási helyzetben jelentenek megfelelő megoldást.
Egy matematikai bizonyítás, egy műszaki rajz, összetett táblázat vagy anatómiai ábra esetében szükség lehet a vizuális információkra.
Hasonlóan fontos a gyakorlati feladatok elvégzése olyan vizsgáknál, ahol az elméleti tudás mellett a problémamegoldási készséget is mérik.
A hanganyag ezekben az esetekben inkább magyarázatként vagy kiegészítő ismétlési lehetőségként működhet.
A módszer megválasztásakor ezért először azt érdemes tisztázni, mit várnak el a vizsgán.
Ha definíciókat, történelmi összefüggéseket vagy elméleti modelleket kell szóban bemutatni, a hangalapú gyakorlás különösen hasznos lehet.
Ha viszont számításokat, rajzokat vagy gyakorlati műveleteket kell végrehajtani, azokat önállóan is gyakorolni kell.
Hogyan építsük be a hanganyagokat a vizsgafelkészülésbe?
Ahelyett, hogy kizárólag podcastokat hallgatnánk, érdemes többféle tanulási módszert kombinálni.
A vizsgára való felkészülés során először dolgozzuk fel az új témát a tankönyv, az előadás vagy az oktatóvideó segítségével.
Ezután készíthetünk rövid vázlatot, amelyben összegyűjtjük a legfontosabb fogalmakat és összefüggéseket.
A következő napokban hallgathatunk az adott témához kapcsolódó podcastot vagy saját hangjegyzetet, majd önellenőrző kérdésekkel tesztelhetjük a tudásunkat.
A vizsga előtti idő hatékony beosztásáról szóló útmutató további tanácsokat ad a felkészülés megtervezéséhez, különösen akkor, amikor már kevés idő áll rendelkezésre.
Az utolsó napokban pedig nem feltétlenül az újabb hanganyagok meghallgatása jelenti a legjobb megoldást.
Sokkal hasznosabb lehet kipróbálni, hogy a tanultakat segítség nélkül is fel tudjuk-e idézni, és felismerni azokat a témákat, amelyek további gyakorlást igényelnek.
A podcast jó tanulási eszköz lehet, de nem csodaszer
A hanganyagok nagy előnye, hogy rugalmasan hozzáférhetők, és olyan helyzetekben is használhatók, amikor a hagyományos olvasás nehezen megoldható.
Egy jó podcast segíthet megérteni az összefüggéseket, új szempontokat adhat, és érdekesebbé teheti egy bonyolult téma feldolgozását.
A vizsgán azonban rendszerint nem azt kell bizonyítanunk, hogy hány órányi tartalmat hallgattunk meg, hanem azt, hogy mit értettünk meg, mire emlékszünk, és hogyan tudjuk alkalmazni a megszerzett tudást.
A podcast akkor válik igazán hasznos tanulási eszközzé, ha nem egyszerűen meghallgatjuk, hanem megállítjuk, átgondoljuk, kérdéseket teszünk fel, és megpróbáljuk saját szavainkkal is elmagyarázni a hallottakat.
A cél végső soron nem a több tanulással töltött óra, hanem a tartósabb és használhatóbb tudás.
borito: Austin Distel / Unsplash
0 hozzászólás